hatartalanul_logoAz előkészítő órák kezdetén tanulóink “Útinapló”-t kaptak, benne útvonalunkkal. Ezen kis könyvecskét a felkészülés első pillanatától használtuk az értékelő óra utolsó percéig rögzítésként, benne hasznos ismeretekkel, tevékenykedtető feladatokkal, érdekes leírásokkal, keresztrejtvényekkel, a látottakat-tanultakat tesztelő feladatokkal, élménybeszámolók lehetőségével. Az előkészítő órákon megbeszéltük a tanulókkal a kirándulás programját, Románia etnikai összetételét, a magyarság lélekszámát, a történelmi közös múltat, az országhatárok kialakulásának okait. Az órát kutatómunkák és kiselőadások színesítették a meglátogatandó települések magyarságának történetéről. Csoportmunkában feldolgoztuk a „Transsylvanicumok”-at. Kísérleteztünk az édes a sós vízben történő lebegéssel. A kulturált, együttműködő magatartás szabályait eljátszottuk szituációs játékokkal. Erdélyben gyűjtött népdalokat énekeltünk. Végül játszottunk a korábban alkotott, saját fejlesztésű Határtalanul! társasjátékunkkal.

Célunk volt a Határtalanul! tanulmányi kirándulással, hogy diákjaink tapasztalatokat gyűjtsenek magyarságunk egyedi értékeiből (Transsylvanicumaiból), elsősorban a történelmen, de irodalmon, néprajzon, népzenén keresztül is, vidám kirándulás formájában. Hangsúlyosztuk a nemzeti öntudatot, a határainkon túli területek és azok múltjának, kultúrájának, jelenének megismerését, valamint a külhoni gyerekekkel történő kapcsolatteremtést.

Tanulmányi kirándulásunk első napján út közben (Nagyvárad közelében) megemlékeztünk Szent László királyunkról. Felelevenítettük Ady Endre helyi kötődéseit. A kalotaszegi térségen áthaladva felidéztük a térség erdélyi reformációban betöltött szerepét, kiemeltük máig élő népszokásait, valamint a világ legnehezebb népi táncának tartott kalotaszegi legényest. Kolozsvárott, a Mátyás-szobor mellett felelevenítettük annak történetét. Megtekintettük a Szent Mihály-templomot, Mátyás király és Bocskai István szülőházát. A helyszínen kiemeltük kiváló államférfijaink jelentőségét, a magyar történelemre gyakorolt hatásukat. Ismereteinket a Farkas utcai református templommal és az előtte álló Sárkányölő Szent György-szoborral bővítettük. A Házsongárdi temetőbe érve hatalmas zápor kerekedett, elmosva a temetői tisztelettételünket, de a temető különös hangulatát így is érzékeltük.

Második napunkon (eső miatt) a parajdi sóbányába látogattunk el, ahol megvitattuk a só gyógyhatásait, keletkezését, történelmi jelentőségét, néprajzi térségbeli szerepét. Megkóstoltuk a kürtőskalácsot, mint erdélyi gasztronómiai ínyencséget. Szovátára visszaérkezésünkkor már szépen sütött a nap, s a Medve-tó körüli sétánkkor megbeszéltük a tó keletkezésének történetét, heliotermikus voltát. Este ajándék kulcstartót készítettünk a szovátai gyerekeknek.

A harmadik napon tematikus útvonalunk a keleti történelmi országhatár egyik egykori átkelőjén, a Békás-szorosban folytatódott, ahol a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb, gyönyörű és látványos szurdokvölgyében (Transsyilvanicumában) tettünk hosszú sétát, rácsodálkozva a természet e katedrálisának monumentalitására és történelmi szerepére, a történelmi országhatárra. Aznapi utunk folytatásaként a Gyilkostóhoz tett kirándulásunkkor felidéztük a tó keletkezésének különös történetét, nevére utaló mondáját. Este tanítványaink megismerkedtek a szovátai gyerekekkel fergeteges, közös táncház keretében, az anyanyelven, a népzenén, néptáncon és a vidámságon keresztül. Az est további részében átadtuk ajándékainkat, kaláccsal kínáltuk vendégeinket. Kötetlen együttlét közben barátságok szövődtek, mely közös Medve-tó körüli sétát, együttlétet eredményezett.

Másnap (a negyedik napon) délelőtt ellátogattunk az S. Illyés Lajos Általános Iskolába, ahol már ismerősökként üdvözölhettük egymást. A Sóvidék adta lehetőséget felhasználva, a sósforrásnál tartott rendhagyó fizikaórán együtt ismertük meg a szovátai gyerekekkel a telített sós víz fizikai tulajdonságait, továbbá azt, hogy a helyiek mire használják ezt a páratlan természeti kincset. A hallottakat és a létrejött kapcsolatok elérhetőségeit tanulóink lejegyezték az Útinaplójukba.

Korondon ízelítőt kaptunk a fazekasság történelméből, élőben láthattuk a kerámiakészítés mozzanatait. Farkaslakán megtekintettük a Trianon emlékművet és Tamási Áron sírját. Székelyudvarhelyen felidéztük a Székelytámadt vár történelmi jelentőségét, a Vasszékely szobránál megemlékeztünk a székely katonák háborúkban tanúsított helytállásáról, megtekintettük a szoborpark jeles erdélyi személyeit.

Hazaúton megemlékeztünk a segesvári csatáról, és Petőfi Sándorról, felelevenítettük Bem tábornok erdélyi harcait. Vajdahunyadon a várkastélyban felidéztük a Hunyadi-család magyar történelemben játszott kiemelkedő szerepét. A várban járva átéreztük, milyen lehetett egykor itt élni várúrként/várkisasszonyként.

A közös programok élményeivel a gyerekek megélték a magyarság együvé tartozását. Ezzel az élménnyel mélyült, formálódott a nemzeti összetartozás érzésük. A személyes benyomásokkal és az Útinapló feladataival rögzítettük az iskolapadban megszerzett tudásukat.

Az értékelő órákon feldolgoztuk tanulóink élményeit a nemzeti összetartozás fontosságának megélését hangsúlyozva. Meghatározó volt a külhoni magyarok életéről szerzett ismeretek megbeszélése. Megszerkesztettük az ER-RE (Erdély-járó református iskolások lapja) iskolaújságot. Tanulóink lejegyezték tapasztalataikat az Útinaplójukba. Meghallgattuk az „Amiért visszamennék Erdélybe”, és az „Egy napon várúrként/várkisasszonyként” fogalmazásokat. Témakörönként prezentációkat készítettünk. A kirándulás legjobban sikerült, legviccesebb fotóiból képregény készült, mely a humor eszközeivel mutatta be a kirándulás legjellemzőbb helyszíneit és pillanatait. Az óra összegezte a tanulmányi kirándulás eszmei és gyakorlati hasznosságát.

június 3-án, pénteken témanapot tartottunk iskolánk minden évfolyama számára. Az esemény az életkori sajátosságok figyelembevételével alakította az egészséges nemzeti tudatot a Nemzeti Összetartozás Napja előtti napon. Alsósok videókat tekintettek meg (1-2. évf. „Trianon mese gyerekeknek”, 3-4 évfolyam „Trianonról gyerekeknek”; Internetes felületen (Sutori, learningapps) változatos feladatokat oldottak meg Trianonról és annak következményiről játékos keretek között, honfoglaló társasjátékkal játszottak. A kicsik székely népmesét hallgattak és rajzoltak róla. A nagyobbak üzeneteket fogalmaztak meg és rajzoltak a szovátai harmadikosoknak. A felsősöket érzékenyítettük a téma iránt Tvrtko: Túl minden határon – A kettévágott falu c. 45 perces filmjével. Játszottak a „Határtalanul” társasjátékunkkal, játékos szellemi vetélkedőn csiszolták tudásukat, népi játékokkal ismerkedtek, sportversenyen vettek részt. Zárásként az egész iskola együtt énekelte el az Ismerős Arcok: Nélküled c. számát egymásba karolva. Ezen a napon a diákok ízelítőt kaptak, milyen jó magyarnak lenni. A színes programok adta hangulat és tudásgyarapodás erősítette a nemzeti összetartozás érzését és remélhetőleg nemzetegységben gondolkodó felnőtteket nevelt.

A projekt a Magyar Kormány támogatásával valósult meg.

Köszönjük szépen.

 

Sitkei Anikó

igazgatóhelyettes

Határtalanul! projektvezető

Hataron_megvalosult_a_magyar_kormany_tamogatasaval_bga_alap

A képek a linkre kattintva az iskola Facebook-oldalán irányítva megtalálhatóak.

Összetartozás Napja 2022/1. album

Összetartozás Napja 2022/2. album