2019. május 13-tól 17-ig diákjaink ízelítőt kaptak Partium és Erdély Transsylvanicumaiból (egyediségeiből) a Határtalanul! program keretében, élőben tapasztalhatták meg az iskolapadban megtanultakat.
A tanulmányi kirándulásra egész esztendőben lázasan készült a hetedik évfolyam. Gondolataikat, érzéseiket tanári segítséggel dolgozták fel.
Az előkészítő órákon megismertettük diákjainkkal a kirándulás részletes programját, Románia etnikai összetételét, a magyarság lélekszámát, a történelmi közös múltat, az országhatárok kialakulásának okait és az “Útinapló” vezetését. Az órát tanulói munkák színesítették a meglátogatandó települések magyarságának történetéről; továbbá kiselőadás Arany Jánosról; kísérlet sós vízben történő lebegésről; népdaléneklés, néptáncolás. Csoportmunkában kerültek feldolgozásra a Transsylvanicumok (Erdély egyediségei). A kulturált, együttműködő magatartás szabályait szituációs játékokkal sajátítottuk el.
A tanítási órákon megszerzett ismeretekből és az előkészítő óra anyagából a tanulmányi kirándulás tematikájához kapcsolódó iskolai vetélkedőt szerveztünk a saját fejlesztésű Határtalanul! társasjátékunk használatával, az előkészítő óra és az utazás kezdő időpontja között, két tanítási órában. Célunk volt tanítványaink addig megszerzett tudásának elmélyítése játékos formában és képessé tenni őket a gyakorlatban való alkalmazásra.
A tanulmányi kirándulás első napján utunk Nagyszalontára vezetett, ahol sajnos új szabályok miatt nem engedtek be bennünket a múzeumba. Így a Csonka torony előtt elevenítettük fel a diákok előzetes felkészülése nyomán Arany János pályáját, költészetét, kiemelten a Toldi elbeszélő költeményét, és Petőfi Sándorral kötött barátságát.
A Királyhágón keresztül érkeztünk tematikus útvonalunk méltó Transsylvanicumára, Kolozsvárra, ahol a Mátyás-szobor mellett felelevenítettük annak történetét. Megtekintettük a Szent Mihály-templomot, a magyar gótika e mesterművét, Mátyás király és Bocskai István szülőházait, majd elsétálunk a Házsongárdi temetőbe, az erdélyi Pantheonba, mely a Kárpát-medence egyik legrégebbi, ma is működő temetője, igazi gyöngyszem. Felkerestük Apáczai Csere János, Dzsida Jenő sírját és tisztelegtünk erdélyi magyar nemzetünk már eltávozott nagyjai előtt.
Tematikus útvonalunk következő egyedisége az Európa Nostra Díjas Torockó volt, ahol bejárva a falut, megtekintettük annak főbb nevezetességeit (templom, utcasorok). Átadtuk adományainkat a gyermekotthon lakóinak. A múzeumban megismerkedtünk a torockói népviselettel, a festett bútorokkal, néhány szólásunk eredetével. Sajnos a reggeli hatalmas eső miatt nem tudtuk megcsodálni, ahogy a Nap „kétszer kel fel”.
A Transsylvanicumok sorában a Sóvidék, ezen belül Parajd következett, ahol a sóbányában megtapasztaltuk a só gyógyhatásait, megbeszéltük történelmi jelentőségét. Majd Szovátára érkezve szállásadó városunkban, a Medve-tó partján felelevenítettük annak történetét, különlegességeit.
Tematikus útvonalunk az egyik történelmi országhatáron, a Békás-szorosban folytatódott, ahol a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgyében (Transsyilvanicumában) tettünk hosszú sétát, rácsodálkozva a természet e katedrálisának monumentalitására. Utunk folytatatásaként a Gyilkos-tóhoz tett kirándulásunkkor felidéztük a tó keletkezésének különös történetét, nevére utaló mondáját.
A magyarság együvé tartozását éltük meg fergeteges táncház keretében a szovátai gyerekekkel az anyanyelven, a népzenén, néptáncon és a vidámságon keresztül. Vendéglátóinkat orosházi kulcsoskaláccsal, mint helyi gasztronómiai ínyencséggel kínáltuk meg, új barátságok szövődtek. Másnap a sósforrásnál rendhagyó fizikaórán fűztük szorosabbra kapcsolatainkat a szovátai gyerekekkel, átismételve a telített sós víz fizikai tulajdonságait. Ezzel az élménnyel mélyült a diákok nemzeti összetartozás-érzése.
Transsylvanicumok tárházát tekinthettük meg Udvarhelyszéken: Korondon Ilyés Vészti Mihály mester feleségének kalauzolásával ízelítőt kaptunk a korondi fazekasság múltjából és jelenéből. Farkaslakán megtekintettük a trianoni emlékművet és Tamási Áron síremlékét. Máréfalván kézzel faragott-festett székelykapukat és feliratokat fotóztunk. Székelyudvarhelyen, a szoborparkban megismertük a bronzba mintázott jeles erdélyi személyiségek életútját, megtekintettük a Vasszékely szobrot. Érzékeinkre hatva megkóstoltuk a híres parajdi kürtőskalácsot.
Tematikus útvonalunk utolsó egyediségei voltak: a segesvári csata helyszíne, valamint Vajdahunyad vára. A fehéregyházi Petőfi Emlékmúzeumban megemlékeztünk a költő életéről, haláláról, a segesvári csatáról, megkoszorúztuk az elesettek obeliszkjét. Piskin, az egykori csata helyszíne mellett elhaladva, Bem tábornok erdélyi harcait elevenítettük fel. Vajdahunyadon a várkastélyban felidéztük a Hunyadi-család történetét.
Hazatérvén, az értékelő órán feldolgoztuk a tanulók élményeit, a nemzeti összetartozás fontosságának megélését hangsúlyozva. Meghatározó volt a külhoni magyarok életéről szerzett ismeretek megbeszélése. Tanulóink lejegyezték tapasztalataikat a saját készítésű Útinaplóba és az ER-RE (Erdély-járó református iskolások lapja) iskolaújságba. Meghallgattuk az „Amiért visszamennék Erdélybe”, és a „Virtuális bejegyzések erdélyi emlékkönyvekbe” című fogalmazásokat. Témakörönként prezentációkat készítettünk. Énekeltünk, s vidáman emlékeztünk az egy hét történéseire.
Az értékelő óra élményei, projekttermékei alapján bemutató előadást tartottunk a hetedikesekkel a hatodikosoknak és az érdeklődő gyermekeknek, felnőtteknek (szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak) egy óra időtartamban. Az összejövetel összegezte a tanulmányi kirándulás eszmei és gyakorlati hasznosságát, példát mutatva iskolánk tanulóinak a magyarságtudat mélyebb megélésére.
A Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én, az egész iskolát megmozgató eseményt rendeztünk, mely az életkori sajátosságok figyelembe vételével alakította az egészséges nemzeti tudatot. A diákok ízelítőt kaptak, milyen jó magyarnak lenni. Az alsósok megnézték a „Június 4.” ppt-t és Magyarország turisztikai kampányfilmjét, majd Honfoglaló játékot játszottak. A felsősök Tvrtko: Túl minden határon – A kettévágott falu című 45 perces filmjének megtekintését követően beszélgettek osztályfőnökeikkel a látottakról. Ezután történelmi eseményekre, a magyarság jelenére, jövőjére fókuszáló programokon vettek részt: Hungarikum-játék – helyi értékeink; tájnevek (Kárpát-medence) keresése; hazafias versek
felolvasása; Határtalanul! társasjáték. E nap a szívekben erősítette a nemzeti összetartozás érzését és nemzetegységben gondolkodó felnőttet nevelt.
Projektünk céljai megvalósultak. Bemutattuk magyarságunk partiumi és erdélyi egyedi értékeit az irodalmon, történelmen, természeten, néprajzon, népzenén keresztül, vidám kirándulás formájában. Megismertettük a határainkon túli területek múltját, kultúráját, jelenét. A közös programok élményeivel tanulóink megélték a magyarság együvé tartozását, melyből nemzeti összetartozás formálódik. A személyes tapasztalással és az Útinapló feladataival rögzítettük az iskolapadban megszerzett tudást.
Köszönjük a lehetőséget a magyar államnak.
Sitkei Anikó
igazgatóhelyettes
Határtalanul! projektvezet
Szóljon hozzá!
Hozzászólás előtt be kell jelentkezni.