Az orosházi polgári iskola 1945 után fokozatosan átalakult állami iskolává. A polgári leányiskolából alakult ki a II. sz. általános iskola Kállai Istvánné igazgatása alatt, a polgári fiúiskolából pedig az I. sz. általános iskola, Göndös József igazgatásával. A polgár iskola fokozatos megszűnésével 1949-re teljessé vált a nyolcosztályos általános iskolai képzés. Ebben az időszakban az iskolák erős központi irányítás alatt álltak.
1950-ben az előzőleg két igazgatás alatt álló I. sz. és II. sz. állami általános iskola egyesült, s az új intézmény felvette az I. sz. Állami Általános Iskola nevet. Az új igazgató Szabó Mihály lett, aki tizenhárom évig állt az iskola élén. Az 1956-57-es tanévben beindult a vegyes osztályok szervezése: a 8 alsós és 16 felsős tanulócsoportból összesen 6 csoport volt vegyes. Az 1959-60-as tanévben vált általánossá a vegyes osztályok működése.
1962. május 12-én vette fel a József Attila Általános Iskola nevet. A névadó ünnepségén jelen volt József Etelka, a költő testvére. Erre az alkalomra készítette el Rajki József (orosházi származású) szobrászművész József Attila mellszobrát.
1963-66-ig Ilovszky Béláné került az intézmény élére, aki igazgatóhelyettesi munkakörből kikerülve vette át a vezetést. 1966-tól hét éven keresztül állt az intézmény élén Csizmadia Lajos. Erre az időszakra tehető a matematika tagozat beindítása, (mely az 1979-80-as tanévig működött) és az alsó tagozatos tantárgycsoportos oktatás bevezetése. A természettudományos tantárgyak fejlesztésére szaktantermeket alakítottak ki.
1974. január 1-jén Csizmadia Lajos nyugállományba vonult, új igazgató került az iskola élére. Móricz Istvánné több mint másfél évtizedig irányította a József Attila Általános Iskolát. Kiemelkedő feladatnak tekintette a tehetséggondozást és a gyenge képességű tanulók felzárkóztatását. Ezekben az években a felnőtt oktatás is intenzív szakaszához ért. A József Attila Általános Iskola adott helyet a dolgozók esti iskolájának, és szervezte az oktatást.
A nyolcvanas évek elején a demográfiai hullám a tetőpontjára ért. Az 1983-84-es tanévben 1192 fő volt az iskola tanulólétszáma. 30-50 fős tanulócsoportok voltak. Az Előd utcai központi épületen kívül éveken át működtek kihelyezett osztályok: Dózsa Gy. u. 6 tanterem, Zombai u. 2 tanterem, Táncsics u. 3 tanterem, MHSZ 2 tanterem.
1985-86-os tanévben került bevezetésre a Zsolnai–féle nyelvi, irodalmi kommunikációs program (NYIK). A NYIK a magyar nyelv és irodalom hatékony tanítására kidolgozott program, mely a kommunikációs képességek fejlesztésén kívül a komplex művészeti nevelést is szolgálja. Ebben a tanévben az alsó tagozatos munkaközösség hosszú évek színvonalas szakmai munkájáért Czabán Samu Díj-ban részesült.
1990-ben Móricz Istvánné egészségi okok miatt lemondott az iskola igazgatásáról. Rövid ideig Berki Sándor, az addigi igazgatóhelyettes lett a megbízott igazgató.
1990 decemberében Orosháza város képviselőtestülete Pusztainé Szabó Margitot nevezte ki az iskola élére. Az új igazgató két új helyettessel – Csizmadia Istvánné, Káldy Antalné – és új gazdaságvezetővel – Horváth Imréné – kezdte el a munkát.
Vezetésükkel az intézmény tartalmi megújításra törekedett. Az iskolahasználók igényeit figyelembe véve a kötelező óraszámban előírt idegen nyelv oktatásánál az 1990/1991-es tanévben áttértünk az angol és német nyelvre. A nyelvgyakorlás céljából felvettük a kapcsolatot egy angol iskolával. Az együttműködés eredményeként 1993-ban egy hetet töltöttünk el Bristolban. Az 1992-93-as tanévben a tantestület adaptálta Zsolnai József Értékközvetítő és képességfejlesztő programját (ÉKP), ami a NYIK továbbfejlesztését jelenti. Az ÉKP egy teljesen új iskolakoncepció, önálló pedagógiája van, mely a gyermeket helyezi középpontba. A hatékony fejlesztés érdekében a tantárgyak zömét kiscsoportban kezdtük tanítani.
Az 1994-es év a József Attila Általános Iskola centenáriumi évfordulójára való készülődés jegyében telt. Az ünnepségsorozat jegyében megemlékeztünk mindazokról, akik ebben az iskolában tanultak vagy tanítottak. Öreg iskolánk falai között sok-sok diák tanult az elmúlt száz év alatt. Közülük sokan lettek a tudományok és művészetek neves művelői. A teljesség igénye nélkül néhányuk: Falus Elek grafikus, Rajki László szobrászművész, Boldizsár István festőművész, Sós József orvos, Darvas József író. Az évfordulóra egy alapítványt is létrehoztunk, melynek céljai között szerepel: a korszerű pedagógiai programok, módszerek alkalmazásának támogatása, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók anyagi elismerése.
Szóljon hozzá!
Hozzászólás előtt be kell jelentkezni.