A Határtalanul pályázatnak köszönhetően a református iskola 49 diákja és 5 pedagógusa 2015. május 5-től 8-ig, gondos előkészületek után nekivágott Erdélynek.

Az előkészítő négy órát az utazáson résztvevő öt pedagógus együtt tartotta meg, saját szakterületükre koncentrálva. Az útvonalterv megrajzolását és az útinapló vezetésének megbeszélését követően a magyarság lélekszámát és a történelmi hátteret domborították ki az országhatárok kialakulásának okaival és Románia etnikai összetételével. Ezt követően természettudományos vonatkozások felelevenítése céljából csoportmunkák, prezentációk, kísérletek mélyítették a tanulók ismereteit. Mindehhez szorosan hozzátartozott az irodalmi áttekintés, a néprajzi, népzenei és népművészeti tudnivalók, összefüggések megbeszélése, valamint a toleráns, együttműködő magatartás szabályainak áttekintése az utazásra való felkészülés tükrében.

Az előkészítő órákon elsajátított ismeretekből és a tanév során megtanult tananyagból két órás vetélkedőt állítottak össze a pedagógusok az ismeretek elsajátítása, rögzítése céljából. Céljuk volt tanítványaik eddig megszerzett tudásának elmélyítése játékos formában, valamint képessé tenni őket a gyakorlatban való alkalmazásra. A változatos módszerekkel és eszközökkel létrehozott vetélkedő jó hangulatot teremtett az utazásban résztvevő hetedikesek számára. Nyertese lett a tevékenységnek minden résztvevő.

A tanulmányi kirándulás kezdetén, Nagyszalontán szíves fogadtatásra leltek a helyi árvaházban és magyar iskolában. Az Arany János Múzeumban töltött órák még közelebb hozták a gyerekekhez a Toldi íróját. A kolozsvári élmények legszebbjei a Szent Mihály templom, Mátyás szülőháza. Megilletődve lépegettek a Házsongárdi temetőben. A gazdag programsorhoz számtalan tevékenykedtető óra is kapcsolódott: a gótikus üvegablak tervezésétől a fémöntés technikájának megismerésén át a temetkezési szokások áttekintéséig.

Torockóhoz közeledve szó esett a vasbányászatról. Itt is szívszorongató volt átadni az itthon gyűjtött adományokat az árvaházi gyerekeknek. A helyi és az orosházi hagyományok kölcsönös bemutatásából, a néprajzi, történelmi értékek szemléltetett összefoglalásából, a rendhagyó természetismeret órából vendég, vendéglátó egyaránt sokat tanult. Nagy sikert aratott a torockói somodi kalács. Az ottaniakkal való önfeledt játékok, az órákig tartó beszélgetések az Útinapló jeles fejezetévé lettek. Az 1723-ban épített vízimalom után a tordai sóbányába indultak a református iskolások. A helyszínen tartott kiselőadások mellett nem feledkeztek meg az 1568-as erdélyi országgyűlésről.

A tordai hasadékban túrázókat a gazdag állatvilág mellett az ott lelhető 997 növényfaj is lenyűgözte. Kit a vulkáni és üledékes kőzeteket kötöttek le, kit a Szent Lászlóról, a Tündérvár barlangról szóló helyi legendák.

Szováta, a patinás gyógyfürdő település alkalmat teremtett a természeti és az épített környezet vizsgálatára. Az itthon gyűjtött békebeli képeslapok épületét felismerni nagy-nagy öröm volt a résztvevőknek. Az iskolalátogatás labdajátékai sportszerű küzdelmekké nemesedtek. Észrevétlenül tanultak a só fizikai és kémiai tulajdonságairól, felhasználási lehetőségeiről a sós forrásnál: szemléltetve, kísérletekkel.

A korondi fazekasműhelyekben a leghitelesebb forrásból hallhattak az agyag sokoldalúságáról, ismerkedhettek a motívumkincsekkel.

Farkaslakán újabb orosházi koszorú került Tamási Áron sírjára. A Máréfalvát híressé tevő székelykapuk feliratairól, motívumkincseiről albumok születtek.

A székelyudvarhelyi városházán, a Vasszékely szobránál, a Székelytámadt-várnál a székelység küzdelmes történetét idézték a túrázók.

Az erdélyi kürtős kalács kóstolgatása után jólesett a Medve-tó körüli futás és növénymegfigyelés. Az 1848-49-es szabadságharc segesvári ütközetének színhelyén Petőfi versek hangzottak el.

Vajdahunyadon királyok és fejedelmek lába nyomán járva rendhagyó, s felettébb emlékezetes történelem- és természetismeret órákra került sor.

Verespatak fénykoráról és mostani gondjairól is szót ejtettek a gyerekek. Az aradi várerőd sáncárkában négy magyar főtisztet végeztek ki 1849. október 6-án. A vesztőhely közelében, a vértanúk emlékoszlopánál a református iskolások a főtisztek búcsúleveleiből olvastak fel, majd elénekelték a Himnuszt.

Az erdélyi úton látottak, éreztek észre, szívre egyaránt hatottak. A hazatérő hetedikesek hosszú-hosszú időn át táplálkozhatnak az ott szerzett élményeik sokaságából.

A tevékenységekre a HATÁRTALANUL! program keretében került sor.

A tanulmányi kirándulást követően itthon, értékelő órák keretében megtörtént a nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozva a tanulók élményeinek feldolgozása. Felelevenítették az útvonalat, az államhatáron kívüli elhelyezkedés történelmi okait, a magyarság történetét, jelenét, átismételték az etnikai összetételt feladatlap segítségével. A külhoni magyarok életkörülményeiről szerzett ismeretek megbeszélésén túl, elkészültek a témaköröknek megfelelő prezentációk, fotóalbumok, beszámolók. A résztvevő tanulók csoportmunkában fényképalbumot készítettek a Tordai hasadék növényvilágáról, Szováta századfordulós építészeti értékeiről, gyűjtemény állítottak össze a székely kapuk mintavilágából és felirataiból. Bemutató előadást tartottak a hatodikosoknak és az érdeklődő gyermekeknek, felnőttnek. Kiállítás összegezte a tanulmányi kirándulás eszmei és gyakorlati hasznosságát, mely példát mutatott iskolánk tanulóinak a magyarságtudat megvalósítására.

Sitkei Anikó

igazgatóhelyettes

Határtalanul! projektvezető